Nagy érdeklődéssel követtem a Fairbooks 2024-25-ös pályázatának alakulását, mert éreztem, hogy kiváló nyitó eleme lesz egy adatbázisnak, ami miatt létrehoztam az oldalt. Volt is miért.

A Fairbooks magánkiadó és íróiműhely 2022-ben kezdte meg a működését, főleg a női olvasó közönséget megcélozva. Előszeretettel használnak AI generált tartalmat a hivatalos oldalaikon, (itt és itt van még példa), ami kreatív körökben negatív lecsapódású. 

Eddig két pályázatot hirdettek, a kiadás ígéretével, de közben pedig a magatartásukat úgy lehetne jellemezni, hogy az amatőr írók vágyain élősködtek. Lássuk hát a viselt dolgaikat. A Fairbooks az első pályázata közben még egész normális posztok születtek, tippek és trükkök az íróknak, amire teljesen oké, habár a segítségekbe bele lehet kötni, de ez mindenki egyéni döntése, hogy mit és hogyan fogadna meg. Egy-kettő kiszúrás szerű poszt is található, melyek ehet jó szándékúak voltak, ám az időzítésük teljesen negatív irányba tolja el őket. Ennek jó példája a hogyan ne írj szinopszist poszt volt, ami a 2024-25-ös verseny előszűrésének lezárultával került ki.

2023.02.21-ával kezdik erősebben promótálni szolgáltatásaikat, első körben saját discord szerverüket:

Közben belengetik a második versenyt, 2024 nyara környékén. Ezt követően áprilisban posztoltak a kurzusaikról:

Majd szeptemberben már erősebben hirdetik az elérhető oktatásaikat.

Ezeket a kurzusokat már levakarták az oldalukról, de no worries, waybacken kint van és elolvasható kínálatuk. Ezek még önmagukban nem intő jellegű dolgok, nyíltan csinálták, sőt hirdették is ezeket az oktatásokat és kurzusokat. A 2024-es versenyre azonban kissé fordul a kocka. A 2024-es versenyre hasonlóan elhelyezett szúrások érzékelhetőek, melyek valószínűleg segítő szándékúak akartak lenni, de mindösszességében annyit sikerült elérni vele, hogy a nevezőket sértegetik, például a hogyan írjunk gonoszt, vagy perzselő szex jeleneteket című posztjaik. Több ponton is megcsúsztak a versennyel, már rögtön az előszűrésen. Mindeközben pedig elkezdték a költségesebb kurzusaikat promótálni.

Várakozás közben ilyen minőségi posztokkal traktálják a nevezőiket, akik izgulva várják a válaszokat:  

🎯Az első ok az, hogy mivel tehetséggondozást is végzünk, olyan szemmel néztük a pályázatokat, hogy látunk-e benne bármi potenciált. Nem feltétlen a könnyen szerkeszthető, már majdnem kész kéziratokat kerestük, hanem átengedtünk mindent, amiben éreztük azt a bizonyos szikrát.
🎯A második: nemcsak a legjobb kéziratokat kerestük, hanem jó írókat is. Akik aktívak, akikre lehet számítani, akik hajlandóak fejlődni és részt venni a marketingben. Igen, ezeket a tényezőket is figyeljük a döntésnél.
🎯A harmadik ok pedig az, hogy ha figyelmesen olvastátok a pályázati kiírást - és még emlékeztek rá -, akkor tudjátok, hogy a második után lesz még egy harmadik kör. Azokkal, akik ajánlatot kapnak, és elfogadják azt, lesz még egy személyes beszélgetésünk is, ami után végleges döntést hozunk - mindketten. A kiadó és a szerző is.

Az első pont kétségbe vonja az objektivitást, és tisztán személyes döntésre helyezi az esetleges győzelmet. A második pontot azért nem értem, ugyanis ahhoz képest, hogy mennyi nevező van, a posztjaikon vajmi kevés az interakció, mind like-ok, mind pedig megosztások képében. A harmadik pedig a legsúlyosabb: Amennyiben nem nyersz, akkor a harmadik körbe azok kerülhetnek be, akik ajánlatot kapnak. Ez egy ingyenes versenynek volt meghirdetve egy limitált számú kiadás ígéretével, de nagyon úgy néz ki, hogy a harmadik körbe a beugró egy hibrid kiadás megfizetése vagy valamelyik neked ajánlott képzésé, de akkor sem garantált semmi, ugyanis bármikor nemet mondhat neked a kiadó. Csodás.

Pályázati kiírás

Pályázati felhívás (archive) amúgy egy jóféle gumicsont megfogalmazású kírás a mai napig, vannak is benne nyalánkságok.

A kiválasztott kéziratok közül a legjobbnak kis példányszámú (300 db) megjelenést ajánlunk fel hagyományos kiadói szerződéssel (a szerzőnek nincs semmiféle költsége, azokat a kiadó viseli, a szerző az eladott könyvpéldányok után jutalékot kap, a könyvmarketinget a kiadó végzi).
A többi kiválasztott kézirat szerzőinek, amennyiben igénybe szeretnék venni, az alábbi lehetőségek egyikét biztosítjuk:
magánkiadást (a költségeket a szerző viseli, az eladásból származó bevételt a kiadó jutalékának levonása után megkapja a szerző, a könyvmarketinget a kiadó végzi)
hibrid kiadást (a költségek egy részét a kiadó, másik részét a szerző viseli, ebben az esetben a kiadó jutaléka több, a könyvmarketinget továbbra is a kiadó végzi)

Lentebb egy ilyen pofás kis sor fogad: 

Ha a szerző elfogadta a kiadó ajánlatát, a következő lépés egy beszélgetés a kiadó vezetőivel, lehetőség szerint online formában. Ez fontos, hogy megtudjuk, együtt tudunk-e működni a szerkesztési, előkészítési, értékesítési munkálatok során.

A flexibilis kiadási forma, és a harmadik körös egyezkedés a kiadóval lehetővé teszi neki, hogy hagyományos kiadási dealt senkinek ne kelljen felajánlani, ha nem akarnak. Persze most mondhatnád azt, hogy nem jótét cégek, és piaci alapon döntenek, de ez már megbukott a fentebb bemásolt poszt alól kiderül, hogy nem a már majdnem tökéletes kéziratok mellett akarnak csak szimplán dönteni (ugyan legyen már valakit bepalizni). És elérkeztünk az a 2024-25-ös verseny végéhez.

Eredmény hirdetés

Amikor azt ígérték, hogy pár soros kiértékelőt is küldenek, akkor arra senki nem gondolt, hogy többek ugyan azt a template mailt fogják megkapni, vagy épp annyira pongyolán és parasztul odavetett mondatokat, melyek hemzsegnek a helyesírási hibáktól és helyesírási fogalmi tévesztésektől.

Április másodikán folytatták a levelek küldözgetését, szintén előre megírt template levelekkel, csak most éppen másik kiadókat ajánlottak a versenyzőknek, hogy az ő profiljukba jobban beleillik, de volt aki emellett kapott magánkiadási ajánlatot, mert ugyan nem illik bele a profilba, de jó pénzért kiadjuk. Itt felmerül a kérdés, ha zsáneri megkötés nem volt, akkor mégis hogyan gondolják, hogy pusztán a profilba illeszthetőség hiányára alapozva kiszórnak valakit? Lehet tán akkor nem kellett volna hitegetnei ezen nevezőket, valamint megspórolhattak volna maguknak X nevezés átolvasását, mert ha lettek volna zsáneri megkötések, akkor talán nem neveznek?

A kapott válaszok hatására rátérve, vajon abba belegondoltak, hogy vágyakozó amatőr írókba való semmilyen jellegű belállás mit okoz? Mert az ilyeneknek mindig negatív hatása van, lássátok az alanti példákat:

Amatőr írók segítségére kiépült béta társadalmat is vég nélkül lehetne kritizálni, de meg kell érteni, hogy azok emberek, akik a saját szabadidejükben olvasnak, és ráadásul ingyen. Ez a szituáció azért teljesen már, mert itt "hivatalból" néznek le téged. "Bár az alap ötlet érdekes, a regény kidolgozása még hagy maga után kívánnivalót", volt már ezzel kapcsolatban több vitám is, különböző társaságokban, és amellett vagyok, hogy meg kell mondani a valóságot, de azt úgy kell, hogy közben nem alaptalanul vagdalkozol, hanem alá KELL támasztanod, amit írsz. Az, hogy azt állítod "kivetni valót hagy maga után" és utána nem mondod meg, hogy szerinted mi az, majd ráadásként eldurrogtatod a legegyszerűbben véleményezhető opciókat (értsd a nyelvtant) az alantas. A szikrás megszólalások szintúgy Ezek igazából azt sugallja, hogy majd nem elég jó, csak gyere fizess. Mert erről szól a dolog: FIZESS. A nyilvánvaló védelem a cég irányába, hogy egyszerűen sok volt a nevező, hogy mindenkire egyénileg szabják a választ. Ezt elhinni hatalmas nagy tévedés. Az előszűrés pontosan erre volt, hogy lehozzák a számokat, hogy a második körben már tényleg csak azzal kelljen behatóan foglalkozni, amivel érdemes. Hasonló cukiságok tetten érhetőek egyéb posztjaiknál is. Például, ha megnézed például a szinopszisos kisokosuk (backup) akkor ezeket olvashatod: "Ne akarj okosabbnak tűnni a kiadó munkatársainál! Természetesen nagyon örülünk, ha tudod, mi fán terem az írástechnika, tisztában vagy alap-, vagy kicsit magasabb szintű fogalmakkal is, de amikor szinopszist írsz, ezt nem szükséges villogtatnod." vagy: "Ne fényezd a beküldött munkádat!". Így mint kiadó nem nyilvánulsz meg, mert ezzel azt sugallod mindenki felé, hogy ők az alantasak és nekik megtiszteltetés, hogy egyáltalán pályázhatnak. A többi 5+1-es tanácsposztjaik hasonlóan közhelyesek voltak, és pl a gonoszokról és a toposzokról posztjuk kb., wikipédia felolvasás szagú információkat osztott meg az arra tévedővel. Egyszóval a szakmai jelenlétük elhanyagolható. Az pedigm, hogy egy kreatív cégként ai generált tartalmakat puffogtatsz még inkább visszás.

Ez a két komment olyan jól eltalálta a kialakult szituációt, hogy muszáj kiemelnem őket, ugyanis ez történt. Neveztek a reményért, helyette megtolták a marketing szekeret. Végülis a kiadó nem hazudott, aktív írókat kerestek, akik részt vettek a marketingben, csak nem a sajátjukban, hanem a kiadóéban.

Verdikt

Ha a jövőben nevezel általuk szervezett bármire, tisztában kell lenned, azzal, hogy a FairBooks elsősorban egy magán, és nem hagyományos kiadó. Ezt nem rejtik véka alá, azonban azt már nem nyilvánvaló, hogy ezen gazdasági szempont mennyire szól bele az általuk szervezett versenybe. Ami a kurzusaikat illeti, ezek (csak úgy mint a a KMK-s és többi hasonszőrű vetélytársa) nem akkreditált kurzusok, semmit nem biztosítanak neked. Valódi értékelést nem találsz róla neten, nincs mi alapján objektíven dönts, hogy neked ez megéri-e. Pársoros marketingek alapján ennyi pénznél pedig nem döntünk. 

Mentor képzéseik ára, a saját weboldalukról.

Itt kiemelném a középső levelet ezen a képen. Valójában a 250000 forintos M-es csomagjukból adtak egy nagylelkű 10%-os kedvezményt, de nem jön ki a matek. Ugyanis a havi részlet ebben az esetben nem 40500 Ft lenne, hanem "csupán" 37500 Ft. Kicsit így érzem magam. Illtve a 225000 forint nem kis pénzösszeg sokaknak, főleg a mostani környezetben sem, amikor sokan fizetésről fizetésre élnek, majd hagyni összesen 6 napot, hogy döntsön egy effektíve 40500 forintos havi kurzusról az nemes egyszerűséggel egy félelemkeltési taktika, ami a FOMO vagyis kimaradás félelmére épít, tudván, hogy minden amatőr író (tehát az itt pályázók agyrészének) a vágya, hogy a könyve megjelenhessen nyomtatásban, és nagyon sokan nincsenek tisztában a valósággal, hogy ezt a félelmüket egyesek ki is fogják használni az első adandó alkalommal. Április elsején (megint, oltári időzítés) küldték ki a 2. kör értesítő emailjeit, ami nagyon úgy tűnik, hogy tempalate, időzített emailek voltak. Ez időben még voltak olyanok (én 6-7 személyről tudok, ők kommentáltak ilyet) akik nem kaptak még értesítést ezzel fokozva a körömrágás faktort, hogy hátha talán majd ők. A Fairbooks pedig hallgat, pedig benne van a csoportban. Látniuk kellett volna, hogy az amit csináltak, hogyan csapódik le. Nyílván látták, és nem érdekelte őket, elkönyvelik vekengésnek. Április másodikára kerültek elő nyertesek is, többségében hibrid ajánlatot kaptak, ami kapaszkodjatok meg: tag kalkulációja szerint drágább mint máshol a teljes magánkiadás (bár aláírom, könyvhossz és pontos adat nem került megosztásra).

Ezzel együtt kiderült, hogy semmilyen harmadik körről sem volt szó, ugyanis hivatalosan is eredményt hirdettek, ezzel lezárva a versenyt.

Elkeserítőnek találom, hogy ez is egy olyan verseny lett, ahol végül arra mentek ki, hogy hogyan lehetne az aspiráló írók zsebébe (egész mélyen) belenyúlni. Nem azzal van a baj, hogy magánkiadó vagy, és szeretnél megélni a piaci jelenlétedből, hanem azzal, hogy azokat használod ki, akik hisznek benned. Sajnos hiába az ezer intő jel, akadnak ilyen kommentek: 

A FairBooks erre épít, és mint látjátok egy-két helyen sikerült megpendíteni egy szívhúrt és valaki elgondolkozik rajta, holott drága is, és nem garantált semmi, ugyanis a csoportban akad olyan személy, aki úgy kapott elutasító sablon üzenetet, hogy már járt egy kört kézirat gondozáson a kiadónál a könyv (mondjuk az más kérdés, hogy ilyen személyt vagy azt a specifikus kéziratot illő volna kitiltani egy ilyen versenyről). De innen csak is feljeb lehet. Legyen hát öröm az ürömben, hogy valaki még képes ebből a szituból is viccet csiholni:

A posztban hozott véleméynek és emailek a ebből a publikus csoportból származnak, de azért én cenzúráztam mindent. A többi kép a fairbook facebook oldaláról származik.